Párduc arcát elnézve az első szó, ami eszünke jut: elszántság.
Igen. Ez az ember olyannak tűnik, mint aki elhatározott valamit, s azt tűzön-vízen keresztül megvalósítja.
Ebből kiindulva nem sok jövőt jósolunk az izraeli borosüveg tartalmának, melyet emlékeink szerint Galambos Tibi dobott be a közösbe.
Pipec semmit sem bíz a véletlenre: a feltrancsírozott kisemlős testét megszaglássza, s közelről is szemügyre veszi, nehogy kiderüljön: báránybőrbe bújt farkast fogunk vacsorázni.
Az igazság pillanata: Imolka rábukik egy kovászos uborkára, mialatt jobb kezéből nem engedi a poharat. Pipec ezalatt azon spekulál, hogy az illemszabályok szerint kell-e kést-villát használni, ha a társaságban hölgyek is vannak.
Később úgy dönt: nem. És milyen igaza van!
Óteleken nemcsak a szellemek és az intellektusok, valamint az emésztőcsatornák és a májfunkciók párviadala folyt, hanem az egészséges testmozgás hívei is kibonthatták zászlaikat.
Ezen a képen az asztalitenisz lokális gigászai mérik össze erejüket: szemben a higanymozgású Attila, háttal a jellegzetes testtartásáról húsz év múlva is könnyen felismerhető Pipec ejti ámulatba a háttérben, a fa árnyékában békésen italozó Jamest, Tiborenkót és Tuskót, akik egyáltalán nem figyelnek a sportolókra.
A kronológia nem a krónikás erőssége: ez a kép az óteleki központi pályaudvaron (?) készült, az érkezésnél. A résztvevők arcán derű és várakozás. Imolka még nem tudja, hogy ez a buli egy újabb lépés virtuális nagykorúsítása felé.
A kép láttán először zavarban voltam, mert nem tudtam, hogy ki ez a jóképű, laposhasú csávó itt, fehér pólóban. Aztán felismertem a farmerje jobb combrészén található, téglalap alakú foltot.
Fóka érdeklődve figyeli, amint Ildis szilárd táplálékot vesz magához és elhatározza: ennyi kihagyás után másnap ő is kipróbálja.
A háttérben Tuskó, a rangjelzés nélküli tábornoki egyenruhájában éppen egy reflexíjjal lő, emlékeink szerint az udvaron található egyik gyümölcsfán megtelepedett fehéregerekre. Párduc nem érti a gesztust, hiszen ő nem látja a rágcsálókat, tudniillik későn kelt és még nem volt ideje utánatölteni.
(A képekért köszönet Pipecnek)
Igen. Ez az ember olyannak tűnik, mint aki elhatározott valamit, s azt tűzön-vízen keresztül megvalósítja.
Ebből kiindulva nem sok jövőt jósolunk az izraeli borosüveg tartalmának, melyet emlékeink szerint Galambos Tibi dobott be a közösbe.
Pipec semmit sem bíz a véletlenre: a feltrancsírozott kisemlős testét megszaglássza, s közelről is szemügyre veszi, nehogy kiderüljön: báránybőrbe bújt farkast fogunk vacsorázni.
Az igazság pillanata: Imolka rábukik egy kovászos uborkára, mialatt jobb kezéből nem engedi a poharat. Pipec ezalatt azon spekulál, hogy az illemszabályok szerint kell-e kést-villát használni, ha a társaságban hölgyek is vannak.
Később úgy dönt: nem. És milyen igaza van!
Óteleken nemcsak a szellemek és az intellektusok, valamint az emésztőcsatornák és a májfunkciók párviadala folyt, hanem az egészséges testmozgás hívei is kibonthatták zászlaikat.
Ezen a képen az asztalitenisz lokális gigászai mérik össze erejüket: szemben a higanymozgású Attila, háttal a jellegzetes testtartásáról húsz év múlva is könnyen felismerhető Pipec ejti ámulatba a háttérben, a fa árnyékában békésen italozó Jamest, Tiborenkót és Tuskót, akik egyáltalán nem figyelnek a sportolókra.
A kronológia nem a krónikás erőssége: ez a kép az óteleki központi pályaudvaron (?) készült, az érkezésnél. A résztvevők arcán derű és várakozás. Imolka még nem tudja, hogy ez a buli egy újabb lépés virtuális nagykorúsítása felé.
A kép láttán először zavarban voltam, mert nem tudtam, hogy ki ez a jóképű, laposhasú csávó itt, fehér pólóban. Aztán felismertem a farmerje jobb combrészén található, téglalap alakú foltot.
Fóka érdeklődve figyeli, amint Ildis szilárd táplálékot vesz magához és elhatározza: ennyi kihagyás után másnap ő is kipróbálja.
A háttérben Tuskó, a rangjelzés nélküli tábornoki egyenruhájában éppen egy reflexíjjal lő, emlékeink szerint az udvaron található egyik gyümölcsfán megtelepedett fehéregerekre. Párduc nem érti a gesztust, hiszen ő nem látja a rágcsálókat, tudniillik későn kelt és még nem volt ideje utánatölteni.
(A képekért köszönet Pipecnek)
Utolsó 5 komment